Fakivágás, favágás alpintechnikával, emelőkosaras géppel Budapesten és Pest megyében!

Lakott területen lévő fák szakszerű lebontása, veszélymentesítése! Ruzics Mihály 0620/5731280

Megosztás

Cikkek,hírek

Blog "Profifakivágás"

Fakivágás szabályzat!

Szabályozott fakivágás


A fákra leselkedõ veszélyeket a jogalkotók is felismerték, ezért több évtizede szabályozzák a fák védelmét, illetve kivágását. A 70-es évek óta érvénybe lépett rendeletek viszonylag pontosan leírják, hogy milyen feltételek mellett lehet kivágni és hogyan kell pótolni a fákat.

Így a többször módosított 21/1970. évi kormányrendelet kimondja, hogy a fakivágási szándékot elõzetesen be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzõjéhez vagy a közút kezelõjéhez.

4.§ (1) A jegyzõ, illetõleg a közút kezelõje a bejelentést követõ 30 napon belül

a) a fa kivágását megtilthatja, ha annak további fenntartása indokolt, vagy ha a bejelentõ rendelkezési jogosultsága nem állapítható meg;

b) a bejelentõt a kivágott fa pótlására kötelezheti.

(2) A bejelentést követõ 30 napon belül � kivéve, ha a jegyzõ, illetõleg a közút kezelõje a fa pótlását elrendelõ határozatát, illetve kezelõi hozzájárulását elõbb adja ki � tilos élõfát kivágni; az említett határidõ után a fa kivágható.

A 21/1976. számú ÉVM-rendelet a pótlás mikéntjét határozza meg:

4.§ (4) A növényzet pótlása során minden kivágott

a) fa 50 cm magasságban mért törzskerületének megfelelõ fát vagy fákat kell telepíteni,

b) cserje helyett legalább két darab cserjét kell ültetni,

c) egyéb növényzet pótlásáról � ha jogszabály másként nem rendelkezik � a jegyzõ elõírásai szerint kell gondoskodni (21/1992. (I.28.) sz. Korm.r.8.§)

(5) A pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követõ 1 éven belül kell teljesíteni.

A helyi önkormányzati rendeletek szigoríthatnak az általános érvényû jogszabályokon. Így tett a Fõvárosi Közgyûlés is, amikor megalkotta a Budapesti Városrendezési Szabályzatot (BVSZ), mely szerint:

32.§ (3) A fõváros igazgatási területén fokozott gondot kell fordítani a faállomány óvására, az összefüggõ zöldterület fenntartására. Ha a fák kivágása (kivétel gyümölcsfa) építmény elhelyezése vagy kertészeti szakvélemény által igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, azok pótlásáról � jellegüknek és értéküknek megfelelõen � a kerületi önkormányzat által meghatározott módon gondoskodni kell. Pótlás során annyi elõnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérõjének összege 50%-kal, a Hungária krt. vonala és a Duna közötti területen 100%-kal haladja meg a kivágott fák törzsátmérõjének összegét. A törzsátmérõt a föld felszínétõl 1 m magasságban kell mérni. Ha a fák kertészeti szakvélemény szerint építési telken, az építési területen belül átültethetõk, azok kivágása nem engedélyezhetõ.

(4) A fõváros közterületeit a rendeltetésszerû használat figyelembevételével a közlekedés céljára, illetõleg közmûvek elhelyezésére szolgáló, továbbá a tûzoltási felvonulási terület és az épület közötti részének kivételével � fásítani kell. A fásítást az új közterületek használatába vételéig a meglevõ közterületek esetében legkésõbb a járdaburkolat, illetõleg az úttest felújításának évében kell elvégezni.*

A fõvárosban különleges védelmet élveznek a városépítési szempontból kiemelt jelentõségû fák 23 közparkban, 18 kertben, 14 temetõben, valamint védettséget élvez 106 fasor is. (Az 1981. évi BVSZ kb. 20 ezer fát nyilvánított védetté, de nem határozta meg a védettség jellegét, fokát, minõségét és a szankciókat, valamint nem rendelt megfelelõ forrást a fenntartásukhoz.)

Az erdeink védelmérõl külön törvény szól, amelynek ismertetésére itt nem térünk ki.

Kívánatos, hogy az önkormányzatok jegyzõi megfelelõ képzettségû szakemberekre bízzák a fakivágás, pótlás és ellenõrzés ügyét, hogy kevesebb legyen a szabálytalan kivágás.

Sajnos az általános érvényû rendeletek nem terjednek ki

� az országos közutak területére,

� a MÁV, a HM kezelésében lévõ területekre,

� az építési telkeken, illetõleg külterületi kerti földeken lévõ szórványosan elhelyezkedõ erdei fákra,

� a gyümölcsfákra (pl. a 20-30 éves diófákra sem).

A jogszabályok másik hibája, hogy míg számos útmutatást, elõírást tartalmaznak a fakivágás engedélyezésére, viszonylag keveset szólnak a meglevõ fák védelmérõl, a csonkítás megakadályozásáról. Az az érzésünk támadhat, hogy a rendeletek elsõsorban a favágókat, és nem a favédõket szolgálják. A balesetveszély okozását érthetõen senki sem kívánja magára vállalni, mégis elgondolkoztató, milyen automatikusan adják ki az új építkezések, útépítések, közmûépítések útjában álló fákra a kivágási engedélyt.

Amikor az erdõben sétálunk, nem kell arra gondolnunk, hogy a fák balesetet okozhatnak. Ha a településeken élõ fákat nem betonoznák körbe, koronáikat, gyökérzetüket nem csonkítanák meg, és rendszeresen ellenõriznék az állapotukat, ezek sem lennének balesetveszélyesek.

A környezetvédõk és a hatóságok eredményes munkáját egyaránt akadályozza, hogy számos esetben csak utólag szereznek tudomást a fakivágásról, és a szankcionálás lehetõsége is nagyon csekély. Az okozott kárral nincs arányban az esetleges szabálysértési bírság, az elrendelt pótlás gyakran nem történik meg, vagy a kiültetett csemeték, elõnevelt fák a hiányos gondozás miatt idõ elõtt kipusztulnak.

Mégis, mit tehetünk?

Bár a hivatalt szidni szokás, mégis azt tanácsolom, hogy próbáljunk meg jó kapcsolatot, együttmûködést kiépíteni velük. Attól, hogy valakinek a környezet védelme, a fák védelme munkaköri kötelessége, még nem biztos, hogy lelkiismeretlenül, hanyagul látja el a feladatát. A lakosság, a környezetvédõ aktivisták segítségére szüksége van a hivatalnak éppúgy, mint a társadalmi kontrollra. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a szakemberek azért vannak hatósági intézkedési jogkörrel felruházva, hogy nekünk segítsenek.

Amennyiben készülõ fakivágás jut tudomásunkra, esetleg meg is kezdték a fák kivágását, a sürgõsségre tekintettel telefonon, vagy személyesen keressük meg a helyi polgármesteri hivatal környezetvédelemmel, fakivágással foglalkozó elõadóját; ha õ nem elérhetõ, akkor a jegyzõt, esetleg a környezetvédelmi bizottság vezetõjét. Célszerû õket személyesen is, de legalább névrõl már korábban megismerni.

A környezetünkre vonatkozó adatok nem lehetnek titkosak, ezért õk kötelesek tájékoztatást adni arról, hogy tudtukkal, engedélyükkel és milyen feltételekkel történik a fakivágás. Engedély nélküli esetben azonnali intézkedést kérhetünk. (Ezt írásban, pl. faxon is erõsítsük meg.)

Ha a helyi önkormányzat engedélyével, intézkedésével nem értünk egyet, akkor a Közigazgatási Hivatalhoz fordulhatunk fellebbezéssel. Bízzunk abban, hogy másodfokon számunkra és a fák számára kedvezõ döntés születik, és nem lesz szükség bírósági keresetre, vagy, lakossági mentõakció szervezésére.

Természetesen sokkal eredményesebb az idõben elkezdett megelõzõ munka. A helyi önkormányzati választásokon támogatni kell a környezetüket féltõ, azért tenni akaró jelölteket. El kell érni, hogy a helyi rendeletekben szigorítsák a fakivágás engedélyezését. Olyan értõ szakembert nevezzen ki az önkormányzat, aki nemcsak �engedélyez", de forrásokat tár fel a finanszírozáshoz, és ellenõrzi a már kiültetett fák fokozatos gondozását, és megszervezi az önkormányzat területén levõ fák védelmét, pótlását és a folyamatos bõvítést is.

dr. Szolnoki István


















Budapest, Pest megye, Göd, Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Őrbottyán, Veresegyház, Erdőkertes, Üröm, Budakalász, Szentendre, Pomáz, Vác, Csomád, Sződ, Sződliget,